1.       A program célja

 

A Székesfehérvár Városi Tőkealap[1] (a továbbiakban: Alap) jegyzett tőkéje: 5 milliárd forint keretösszeg erejéig fejlesztés megvalósítása, illetve meghatározott időtartam elteltével a részesedés értékesítése és hozam realizálása érdekében olyan

• magyarországi – elsősorban székesfehérvári és Fejér megyei – székhelyű, vagy EGT székhelyű, magyarországi – elsősorban székesfehérvári és Fejér megyei – fióktelepű, és
• főként növekedési, azaz nem kezdeti szakaszban lévő, fejlődésre képes, növekedési potenciállal rendelkező

korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság formájában működő vállalkozásokba, amelyek

• célja jövedelmező fejlesztés megvalósítása,
• az Alap befektetési politikája alapján tőkebefektetésre alkalmasak és
• a befektetési jogcímek közül legalább egy feltételeit maradéktalanul teljesítik (a továbbiakban: Célvállalkozás).

 

A program tervezett átlagos éves költségvetése: 750 millió forint.

A program teljes költségvetése: 5 milliárd forint.

 

2.      Befektető

 

Az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság befektetői közreműködésével létrehozott Székesfehérvár Városi Tőkealap, melynek képviselője, alapkezelője a FOCUS VENTURES Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1027 Budapest, Kapás utca 6-12.; a továbbiakban: Alapkezelő). Az Alap befektetési elve a magas befektetői értéknövekedés, a minél magasabb megtérülés realizálása.

 

Ha a befektetés az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, a támogatás nyújtója az Alap.

 

3.      Földrajzi fókusz

 

Az Alap elsősorban Székesfehérváron, illetve Fejér megyében megvalósuló ipari projekteket finanszíroz.

A Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az Alap által finanszírozott projektet Magyarországon valósítja meg.

 

4.      Iparági fókusz

 

• feldolgozóipar; a feldolgozóiparon belül – nem kizárólag – fémalapanyag gyártás, közúti jármű gyártás, számítógép és elektronikai termékek gyártása;
• információs és kommunikációs technológia;
• élelmiszeripar;
• fenntarthatóság: energetika, hulladékgazdálkodás, a víz értéklánchoz kapcsolódó technológiai és üzleti megoldások;
• a felsorolt iparági kategóriákon felül az Alap más iparágba is befektethet, amennyiben a befektetés megfelel a Célvállalkozásra vonatkozó elvárásoknak.

 

5.      Befektetés formája

 

Az Alap a Célvállalkozás számára juttatott tőkeemelés (jegyzett tőke, törzstőke, tőketartalék), cégalapítás keretében kisebbségi részesedést szerez.

Az Alap – piaci kondíciók mellett – pénzkölcsönt nyújthat a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet V/A. fejezetében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 67. § (9a) bekezdésében foglalt korlátozások tiszteletben tartásával azon Célvállalkozások részére, amelyekben részesedéssel rendelkezik. A kölcsön állami támogatástól való mentességét az Alap azáltal biztosítja, hogy tranzakciót a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közleményben[2] foglaltaknak megfelelően nyújtja.

Az Alap nem vehet részt kereskedelmi (banki típusú) hitel nyújtásában.

Ezeken kívül az Alap valamely más befektetési formával kiegészülő, a Célvállalkozásnak az Alap nyújtotta tőkefinanszírozáson keresztüli fejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó adásvételt finanszírozhat.

 

A befektetések nagysága és formája az alkalmazandó állami támogatási szabályoktól és az üzleti terv konkrétumaitól függ. Az Alapkezelő a befektetési döntések szakmai megalapozottságának és megvalósíthatóságának megítélése érdekében szakmai tanácsadókat vehet igénybe.

 

Az Alap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a jogszabályban rögzített mértéket, de legfeljebb az Alap jegyzett tőkéjének 40 %-át.

 

A Célvállalkozás a forrást elsődlegesen beruházásra, technológiai, termék-fejlesztésre, kutatásra, a gyártás és értékesítés volumenének növelésére, piaci terjeszkedésre, marketingre, forgótőke finanszírozásra, másodlagosan ahhoz kapcsolódó piaci konszolidációra, a működés átmeneti finanszírozására, vagy likviditás kezelésre használja fel, ha a befektetés állami támogatásnak minősül az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések betartásával.

 

 

Amennyiben az állami támogatási szabályok erre lehetőséget nyújtanak az Alap a Célvállalkozásban többszöri befektetést is eszközölhet (follow-on investments) annak érdekében, hogy az adott Célvállalkozás tevékenységét több fejlődési fázison keresztül is támogatni tudja, illetve, hogy elkerülhető legyen a részesedés hígulása (antidilution).

 

6.      Befektetés időtartama

 

• Befektetési időszak 2026. december 31-ig
• Exit (kötelező kivásárlás) legkésőbb 2031. december 31-ig

 

A befektetés futamideje az Alap futamidejéből hátralévő időnél rövidebb időtartam.

 

Nincs preferált exit forma, valamennyi lehetséges exit út elképzelhető a hozam maximalizálása érdekében (pl. értékesítés szakmai vagy pénzügyi befektetőknek, IPO, visszavásárlás). Amennyiben az exit eredményeként a Célvállalkozásban fennálló részesedés befektető vagy befektető kapcsolt vállalkozása részére kerül értékesítésre, az exit megvalósítására független harmadik fél szakértő értékbecslése alapján meghatározott árazás vagy nyilvános tendereztetési eljárás keretében kerülhet sor.

 

7.      Kizáró okok

 

Az Alap nem nyújthat befektetést

• olyan vállalkozásnak, amelynek tevékenysége
• jogszabályba ütközik;
• dohány, alkohol, szerencsejáték, kaszinó, online szerencsejáték, online kaszinó, pornográfia termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos;
• fegyverkereskedelemmel kapcsolatos;
• olyan projekthez, amely
• gazdaságilag nem életképes;
• illegális gazdasági tevékenység,
• olyan elektronikus adatgyűjtési program vagy megoldás kutatása, fejlesztése vagy a velük kapcsolatos technikai alkalmazás, amelyek célja a fenti pontokban említett tevékenységek valamelyikének támogatása, vagy amelynek célja az elektronikus információs hálózatokba való illegális belépés vagy az elektronikus adatok letöltésének elősegítése.

 

Nem részesülhet finanszírozásban az a vállalkozás, amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a finanszírozási döntést érdemben befolyásoló hamis adatot szolgáltatott.

 

8.      Az uniós állami támogatási jog hatálya. A befektetések uniós állami támogatási joggal való összeegyeztethetőségének megteremtése

 

Az Alap befektetéseit vagy piaci alapon vagy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásként hajtja végre.

 

Az Alapkezelő minden egyes befektetési döntése során meghatározza, hogy milyen típusú termék feltételeinek megfelelően biztosítja az adott finanszírozást: állami támogatásként de minimis termék, , a Bizottság Ideiglenes Intézkedésének 3.1. pontja szerinti átmeneti támogatás vagy ÁCSR termék formájában, vagy egyedi üzleti finanszírozás keretében piaci alapon.

 

9.      Piaci alapú befektetés

 

• Befektetés a magánpiaci befektető elve alapján

Amennyiben az Alap befektetése összhangban áll a piaci feltételekkel, a befektetés nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak.

 

Egy ügylet piaci feltételeknek való megfelelése általánosan elfogadott, szabványos értékelési módszerek alapján határozható meg. A választott módszernek a rendelkezésre álló objektív, ellenőrizhető és megbízható adatokon kell alapulnia, amelyeknek kellően részletesnek kell lenniük és az ügyletre vonatkozó döntés időpontjában fennálló gazdasági helyzetet kell tükrözniük, figyelembe véve a kockázat mértékét és a jövőre vonatkozó elvárásokat. Az ügylet értékétől függően az értékelés megalapozottságát általában érzékenységi elemzés, különböző üzleti forgatókönyvek értékelése, vészhelyzeti tervek készítése és az eredmények alternatív értékelési módszerekkel történő összevetése révén kell megerősíteni. Amennyiben az ügylet késedelmet szenved, új (előzetes) értékelést kell végezni, amelyben figyelembe kell venni a piaci körülmények közelmúltbeli változásait.[3]

 

A piaci feltételeknek való megfelelést, előzetesen, a beavatkozásra vonatkozó döntés időpontjában rendelkezésre álló információkat figyelembe véve kell megvizsgálni.

 

• Kölcsön nyújtására vonatkozó speciális szabályok

Kölcsön-nyújtás esetén a kölcsön állami támogatástól való mentességét az Alap azáltal biztosítja, hogy tranzakciót a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közleményben[4] foglaltaknak megfelelően nyújtja.

 

 

 

10.   Befektetés állami támogatásként

 

A 9. pontban említettektől eltérő feltételekkel, azaz piaci alapon végrehajtottnak nem tekinthető befektetések az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaznak és az uniós joggal összhangban az alábbi szabályok betartásával hajthatóak végre.

 

11.    Befektetési jogcímek

 

Az Alapkezelő a befektetést

 

107. vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet[5] (De minimis rendelet) alapján csekély összegű (de minimis) támogatás,
108. vagy a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet[6] (Általános Csoportmentességi Rendelet – ÁCSR) szerinti

 

• regionális beruházási támogatás [ÁCSR 14. cikk];

 

• induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás [ÁCSR 22. cikk];

 

• kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás [ÁCSR 25. cikk];

 

• kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 26. cikk];

 

• energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 38. cikk];
• helyi infrastruktúrára irányuló támogatás [ÁCSR 56. cikk];

 

jogcímén

 

2020. vagy átmeneti támogatásként a Bizottság által ideiglenes intézkedésként 2020. március 19-én elfogadott ideiglenes keretnek (C(2020) 1863) és 2020. április 3-án (C(2020) 2215), valamint 2020. május 8-án (C(2020) 3156) június 29-én (C(2020) 4509), 2020 október 13-án (C(2020) 340 I/1) és 2021. január 28-án (C(2021) 564 ) elfogadott módosításának (a továbbiakban: Ideiglenes Intézkedés) 3.1 pontja szerinti tőkebefektetésként ,

valósítja meg.

 

Az Alap ugyanazon projekt ugyanazon elszámolható költségei tekintetében valamely ÁCSR jogcím szerinti finanszírozással egyidejűleg nyújthat de minimis, vagy az Ideiglenes Intézkedés 3.1. pontjában foglalt jogcím szerinti finanszírozást, az ÁCSR 8. cikk szerinti támogatáshalmozási szabályokkal összhangban.

 

Amennyiben az Alap piaci alapon fektet be, azt is kizárólag az ÁCSR céljaival összhangban – az ott megfogalmazott jogcímek által megcélzott piaci hiányosságokat kezelve – teheti meg, úgy hogy egyidejűleg ugyanazon projekt tekintetében nem nyújthat finanszírozást az ÁCSR hatálya alá tartozó feltételek szerint.

 

Az európai uniós állami támogatási szabályokban az euróban meghatározott összeg alkalmazása céljából a támogatástartalom forintról euróra történő átszámításánál a támogatás odaítélése napjának hónapját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyamot kell alkalmazni.

 

12.   Befektetés a De minimis rendelet alapján

 

A De minimis rendelet csak olyan támogatásra alkalmazható, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (átlátható támogatás).Egy tőketámogatás abban az esetben átlátható ha a tőke teljes összege minősül támogatástartalomnak.

 

A De minimis rendelet alapján mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint nagyvállalkozás finanszírozható, ha – a fent felsorolt, az Alap általi befektetésre vonatkozó kizáró okok egyike sem áll fenn, továbbá – az adott vállalkozás vagy tevékenység nem kizárt a De minimis rendelet alkalmazása alól.

 

De minimis rendelet alapján kizárt ágazatok, tevékenységek (támogatások) az alábbiak:

1. a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
2. b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;
3. c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:
4. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
5. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
6. d) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;
7. e) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

 

Ha egy vállalkozás az a), b) vagy c) pontban lévő ágazatokban, valamint a De minimis rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet végez, illetve a De minimis rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, akkor a De minimis rendelet csak az utóbbi ágazatokra vagy tevékenységekre tekintettel nyújtott támogatásra alkalmazandó, feltéve, hogy a támogatást nyújtó – megfelelő eszközökkel, mint amilyen például a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése – biztosítja, hogy a De minimis rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a De minimis rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

 

Ha a vállalkozás a tevékenysége szerint megfelelő, akkor részesülhet támogatásban, ha – a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi éveket alapul véve – abban a pénzügyi évben, melyben a támogatás nyújtására sor kerül és az azt megelőző 2 pénzügyi évben de minimis jogcímen kapott támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a bizottsági rendelet szerinti összeghatárt. Egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során a De minimis rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget^[7], figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. A támogatástartalom forintról euróra történő átszámításánál a támogatás odaítélésének napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos árfolyamot kell alkalmazni [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §].

 

Ez a támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe.

 

„Egy és ugyanazon vállalkozás” a De minimis rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

1. a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;
2. b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
3. c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
4. d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az a)-d) pontban lévő kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

 

A Célvállalkozás – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésének figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkozik az Alapnak a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során az általa mint kedvezményezett által, továbbá az olyan vállalkozások által, amelyekkel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon elnyert és igényelt csekély összegű támogatásokról. Az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van, de még nem született döntés. A nyilatkozatnak a De minimis rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdése (egyesülés, szétválás) miatt érintett vállalkozások által elnyert és igényelt csekély összegű támogatást is tartalmaznia kell.

Ha a Célvállalkozás nyilatkozatának kelte és a befektetésben megtestesülő támogatás odaítélése közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett Célvállalkozás erről késedelem nélkül – még a befektetésben megtestesülő támogatás odaítélése előtt – értesíti az Alapot, mint támogatást nyújtót, és a megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítja a nyilatkozatot.

 

A csekély összegű támogatást általában akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor a jogszabályok és a szerződés értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett Célvállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától; ez az időpont általában a befektetési szerződés kelte.

A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával (bruttó támogatástartalom).

 

Támogatáshalmozás a De minimis rendelet szerint nyújtott csekély összegű támogatás esetében

A De minimis rendelet szerint nyújtott csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek[8] megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig. A De minimis rendelet szerinti csekély összegű támogatás a De minimis rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek[9] megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással.

 

A De minimis rendelet szerint nyújtott csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét támogatható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható valamely csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján nyújtott egyéb állami támogatással.

 

A Célvállalkozás az Alapkezelő felé a támogatásról szóló nyilatkozatában megjelöli, hogy kedvezményezettként milyen, a nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van). Erről csak a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem.

 

A De minimis rendelet alapján nyújtott támogatáshoz kapcsolódó iratokat a támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni.

 

 

13. Befektetés az Általános Csoportmentességi Rendelet (ÁCSR) alapján

 

Az Alap által megfogalmazott célokra az alábbi jogcímek alapján nyújtható tőkefinanszírozás:

• Regionális beruházási támogatás [ÁCSR 14. cikk];
• Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás [ÁCSR 22. cikk];
• Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás [ÁCSR 25. cikk];
• Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 26. cikk];
• Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 38. cikk];
• Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás [ÁCSR 56. cikk];

 

Az ÁCSR alapján csak átlátható[10] és ösztönző hatású[11] támogatás nyújtható, jogcímtől függően mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv), vagy nagyvállalkozás részére. Nem ítélhető meg támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezné.

Az ÁCSR alapján a befektetés akkor minősül átlátható támogatásnak, ha a bruttó támogatási egyenérték kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható [ÁCSR 5. cikk (1) bekezdés].

Az Alap a tőkefinanszírozása (beleértve a kvázi sajáttőke finanszírozást is) esetén a tőke teljes összege minősül támogatástartalomnak.

 

Az ÁCSR alapján nyújtott támogatásokra vonatkozó közös szabályok

Az ÁCSR jogcímek szerint biztosított finanszírozás esetében minden egyes ügyletnél az alábbi általános szabályoknak, feltételeknek kell teljesülniük.

 

1. Nem részesülhet finanszírozásban projekt olyan módon, hogy az harmadik országokba vagy az Európai Unió tagállamaiba irányuló exporttal kapcsolatban
   1. az exportált mennyiségek
   2. vagy az értékesítési hálózat kialakítása és működtetése
   3. vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadások

vonatkozásában tartalmaz jogosultsági feltételeket vagy közvetlenül ezeket támogatja.

2. Nem nyújtható importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.
3. Nem részesülhet finanszírozásban az a vállalkozás, amely az alábbi ágazatokban tevékenykedik:
4. halászat és akvakultúra[12], kivéve az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatást [ÁCSR 22. cikk], a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást [ÁCSR 25. cikk] és a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatást [ÁCSR 26. cikk];
5. elsődleges mezőgazdasági termelés[13], kivéve a kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást [ÁCSR 25. cikk] Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 26. cikk] és az energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatást [ÁCSR 38. cikk];
6. mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása[14], ha
   • a finanszírozás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
   • a finanszírozás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;
7. Nem nyújtható továbbá a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás.

 

Amennyiben egy vállalkozás kizárt ágazatban és az ÁCSR hatálya alá tartozó nem kizárt ágazatban egyaránt tevékenykedik, finanszírozásban csak nem kizárt ágazatban folytatott tevékenység kaphat úgy, hogy a tevékenységek szétválasztásával és a költségek megkülönböztetésével biztosítani kell, hogy az ÁCSR hatálya alól kizárt ágazatban végzett tevékenység ne részesüljön támogatásban.

 

3. Nem részesülhet finanszírozásban

• az a vállalkozás, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező olyan határozata van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és összeegyeztethetetlennek nyilvánította;

a nehéz helyzetben lévő vállalkozás, kivéve az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatást [ÁCSR 22. cikk],

Egy vállalkozást akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha legalább az alábbi kategóriák egyikébe beletartozik:

1. olyan társaság esetén, ahol a tagok felelőssége a társaság tartozásai tekintetében korlátozott, így különösen a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen amennyiben a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik,
2. olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, így különösen a közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés és egyéni cég esetében, amennyiben a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette,
3. olyan vállalkozás, amely ellen a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene hitelezői kérelmére a saját joga alapján ilyen fizetésképtelenségi eljárás indítható,
4. olyan vállalkozás, amely
   1. megmentési célú támogatásban részesült és a kölcsönt még nem fizette vissza vagy a kezességvállalás időtartama még nem járt le, vagy
   2. szerkezetátalakítási támogatásban részesült és továbbra is a szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik,
5. kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

 

4. A finanszírozás nyújtásának – kivéve az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatást [ÁCSR 22. cikk] – feltétele, hogy a vállalkozás a projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdését megelőzően írásban finanszírozási támogatási kérelmet nyújtson be az Alapkezelőnek, amely tartalmazza legalább az alábbiakat:

• vállalkozás neve és mérete,
• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt,
• a projekt helyszíne,
• a finanszírozási célnak megfelelő, elszámolható költségek jegyzéke,
• a finanszírozás típusa, a projekthez szükséges finanszírozás összege.

 

5. A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során felhasznált valamennyi számadatot az adók és egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A projekt finanszírozási igényét és a finanszírozási célnak megfelelő, elszámolható költségeit világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal kell alátámasztani. Abban az esetben, ha a támogatást vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a bruttó támogatási egyenértéket kell tekinteni. A jövőben fizetendő támogatást – ide értve a több részletben fizetendő támogatást is – a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a támogatás nyújtásakor irányadó leszámítolási kamatláb[15], a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben[16] foglaltak szerint.

 

6. A támogatáshalmozással kapcsolatos szabályok betartásához a finanszírozási döntés előkészítő szakaszában a vállalkozás nyilatkozik az Alapkezelőnek az egyéb forrásból bármilyen jogcímen kapott állami támogatásokról.

 

7. Az Alap a bruttó támogatási egyenérték és támogatási intenzitás kiszámításakor – az ÁCSR rendelkezéseivel összhangban – az általa alkalmazott állami támogatást tartalmazó finanszírozási eszközök támogatási intenzitásának kiszámítása során csak az elszámolható költségeket veszi figyelembe.

Az adott támogatási kategóriában a támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az ÁCSR III. fejezet vonatkozó cikkében meghatározott mérték.

 

8. A tőke, kvázi saját tőke formájában nyújtott finanszírozás esetén a támogatás összege a bruttó támogatási egyenérték.

Az Alap a finanszírozás teljes bruttó támogatási egyenértékének meghatározásához összesíti az adott finanszírozási ügylet során az egyes alkalmazott finanszírozási eszközök bruttó támogatási egyenértékét.

Az Alap tagi kölcsönt piaci feltételekkel, állami támogatástól mentesen nyújt. A tagi kölcsön állami támogatástól való mentességét az Alap azáltal biztosítja, hogy tranzakciót a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően nyújtja.

 

9. Az Alap összegszerűen kimutatja és írásban közli az adott finanszírozás bruttó támogatási egyenértékének pontos összegét és a vonatkozó EU-s rendelkezéseket.

 

10. Az Alap támogatáshalmozás tekintetében – az ÁCSR 8. cikk rendelkezéseivel összhangban – az alábbi szabályok mentén jár el:

• Annak megállapításakor, hogy teljesülnek-e az ÁCSR 4. cikkében szereplő bejelentési határértékek és az ÁCSR III. fejezetében foglalt maximális támogatási intenzitások, a finanszírozott tevékenységre, projektre vagy vállalkozásra irányuló állami támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.
• Az azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező, támogatásnak minősülő finanszírozás halmozható
• bármely egyéb állami támogatással, ha különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;
• bármely egyéb állami támogatással, amely részben vagy egészben ugyanazon elszámolható költségekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az ilyen halmozás nem vezet az ÁCSR értelmében a finanszírozásra alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.
• Az ÁCSR 22. cikke értelmében induló vállalkozásnak nyújtott támogatás keretében azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező finanszírozás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható.
• Az Alap által a 22. cikk alapján nyújtott azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező finanszírozás az ÁCSR-ben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
• Az Alap által az ÁCSR szerint nyújtott állami támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás az ÁCSR III. fejezetében megállapított támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne.

 

11. Az ÁCSR alapján nyújtott támogatások esetében a támogatás-nyújtónak a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 9c. pontjában és az ÁCSR 9. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közzétételi kötelezettség áll fenn minden egyes 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásra.

A közzétételi kötelezettség teljesítése során a fentiek szerint megállapított támogatástartalom forintról euróra történő átszámításánál a támogatás odaítélésének napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos árfolyamot kell alkalmazni [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §]. A közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében a vállalkozás hozzájárul ahhoz, hogy az Alap az általa nyújtott finanszírozás részleteit – az ÁCSR rendelkezéseinek megfelelően – az erre szolgáló központi honlapon nyilvánosságra hozza, illetve hozzáférhetővé tegye.

 

12. Az Alap által nyújtott finanszírozás dokumentációját – ellenőrzés céljából – a finanszírozás lezárultának napjától számított 10 évig meg kell őrizni, továbbá felhívásra adatot szolgáltatni a finanszírozással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, személyek részére.

 

14. Regionális beruházási támogatás [ÁCSR 14. cikk]

 

Az ÁCSR 14. cikk a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területeken a kedvezményezett méretétől függetlenül induló beruházásokhoz; a 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatott területeken támogatás kkv-knak bármilyen formában megvalósuló induló beruházáshoz; nagyvállalkozásoknak kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtható.

 

Az induló beruházás:

a)       tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitásának bővítéséhez, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi megváltoztatásához kapcsolódik; vagy b)      bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása. A vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.

 

Az új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás:

1. tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházás, amely a következőkhöz kapcsolódik: új létesítmény létrehozása vagy a létesítmény tevékenységének diverzifikálása azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz;
2. bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása azzal a feltétellel, hogy a megvásárolt eszközökkel folytatandó új tevékenység nem azonos a létesítményben a vásárlás előtt folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz.

 

Az Alap a regionális beruházások finanszírozását az ÁCSR I. fejezetében rögzített általános rendelkezéseivel, valamint az ÁCSR 14. cikkében foglaltakkal összhangban, az alábbiak szerint végzi

 

Az ÁCSR 14. cikk alapján kizárt

1. a) az acélipari, a szénipari, a hajógyártási és a szintetikusszál-ipari ágazatban folytatott tevékenységek javára nyújtott támogatás;
2. b) a szállítási ágazatnak – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt – nyújtott támogatás, továbbá az energiatermelési, -elosztási és -infrastruktúra-ágazatnak nyújtott támogatás;
3. c) a meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre, a széles sávú infrastruktúrára és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

 

A támogatás támogatott területeken nyújtható.

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás a kedvezményezett méretétől függetlenül induló beruházásokhoz nyújtható. A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken a támogatás kkv-knak bármilyen formában megvalósuló induló beruházáshoz nyújtható. Nagyvállalkozásoknak kizárólag az érintett területen új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz nyújtható támogatás.

 

Elszámolható költségek:

1. a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek;
2. b) az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy
3. c) az a) és a b) pont kombinációja, az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

 

A beruházást annak befejezése után legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen. Megengedett a korszerűtlenné vált üzem, a meghibásodott berendezés cseréje akkor, ha a gazdasági tevékenység az érintett területen a vonatkozó minimális időtartam alatt fennmarad.

 

A beszerzett eszközöknek újaknak kell lenniük, kivéve a kkv-k esetében és létesítmények felvásárlása esetében.

 

A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe:

1. a) földterület, illetve épület esetében a bérleti viszonynak a beruházási projekt várható befejezési időpontját követően nagyvállalkozások esetében legalább öt, illetve kkv-k esetében három évig fenn kell állnia;
2. b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

 

Eszközvásárlás esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. A részesedésszerzés nem minősül induló beruházásnak.

 

A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését. A meglévő létesítmény diverzifikálásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

 

Immateriális javak akkor vehetők figyelembe a beruházási költségek kiszámításához, amennyiben teljesítik a következő feltételeket:

1. a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel;
2. b) amortizálhatónak kell lenniük;
3. c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kell azokat megvásárolni; valamint
4. d) legalább öt évig, illetve kkv-k esetében három évig a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották.

Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek 50%-áig számolhatók el.

 

A becsült bérköltségek az alábbiak szerint minősülnek elszámolható költségnek, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

1. a) a beruházási projektnek az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, ami azt jelenti, hogy a megszüntetett álláshelyek számát le kell vonni az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;
2. b) minden egyes álláshelyet a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni; valamint
3. c) a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább öt évig, illetve a kkv-k esetében három évig fenn kell tartani az érintett területen.

 

Kutatási infrastruktúrához csak akkor nyújtható finanszírozás, ha a finanszírozott infrastruktúrához való átlátható és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosított.

 

Finanszírozás mértéke:

A bruttó támogatási egyenértékben kifejezett támogatási intenzitás nem haladhatja meg az érintett területen a támogatás nyújtásakor hatályos regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitást.

Az egyes földrajzi régiókban a támogatási intenzitás legmagasabb mértéke a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott mérték. Ha a támogatási intenzitás nagyságát az elszámolható költségek kombinációjaként – a c) pont alapján – állapítják meg, a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg ezen intenzitásnak a beruházási költségek vagy a bérköltség alapján történő alkalmazásából fakadó legkedvezőbb összeget.

Nagyberuházási projektek esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az ÁCSR 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően kiszámított kiigazított támogatási összeget.

 

Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerint ugyanabban a 3. szintű régióban támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva három éven belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett induló beruházást. Amennyiben az ilyen egyetlen beruházási projekt nagyberuházási projekt, az egyetlen beruházási projektre vonatkozó teljes támogatási összeg nem haladhatja meg a nagyberuházási projektre vonatkozó kiigazított támogatást.

 

A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25%-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában.

 

A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a finanszírozási (támogatási) kérelem benyújtását megelőző 2 évben nem telepítette át azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyet legalább 2 évig nem is hajt végre azt követően, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejeződött.

 

A halászati és akvakultúra-ágazatban nem nyújtható támogatás egyrészt olyan vállalkozásnak, amely az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] 10. cikk (1) bekezdés a)-d) pontja vagy 10. cikk (3) bekezdése szerinti jogsértést vagy jogsértéseket követett el, másrészt pedig a rendelet 11. cikke szerinti, alábbi műveletekhez:

1. a) a hajó halászati kapacitását növelő műveletek és a hajó halfelderítő képességét javító eszközök;
2. b) új halászhajók építése vagy behozatala;
3. c) a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése vagy végleges beszüntetése, kivéve ha a rendelet másképp rendelkezik;
4. d) felderítő halászat;
5. e) üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása;
6. f) közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

 

15.Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás [ÁCSR 22. cikk]

 

Az induló vállalkozás részére biztosított finanszírozás, melyet az Alap az ÁCSR I. fejezetében rögzített általános rendelkezéseivel, valamint az ÁCSR 22. cikkében foglaltakkal összhangban, az alábbiak szerint végez.

 

A legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett olyan kisvállalkozás finanszírozható, amely

1. a) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át,
2. b) még nem osztott nyereséget és
3. c) nem összefonódás útján jött létre.

A 22. cikk szerint támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb 5 évig támogathatónak minősülnek.

 

Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – beleértve a tőkebefektetést[18] és a kvázisajáttőke-befektetést[19] is -, amelynek bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a 0,4 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,6 millió EUR-t, illetve a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken letelepedett vállalkozások esetében a 0,8 millió EUR-t.

 

Innovatív vállalkozásnak[20] minősülő kisvállalkozások esetében az előírt maximális összegek megkétszerezhetők.

 

16.Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás [ÁCSR 25. cikk]

 

A kutatási és fejlesztési projektekre – köztük a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszköze révén a Bizottság „kiválósági pecsét” minőségi védjegyében részesült projektekre – irányuló finanszírozás.

 

Az Alap a kutatási és fejlesztési projektekre irányuló finanszírozást az ÁCSR I. fejezetében rögzített általános rendelkezéseivel, valamint az ÁCSR 26. cikkében foglaltakkal összhangban, az alábbiak szerint végzi.

 

A kutatás-fejlesztési projekt támogatott részének teljes egészében a következő egy vagy több kategóriába kell tartoznia:

1. a) alapkutatás[21];
2. b) alkalmazott kutatás[22];
3. c) kísérleti fejlesztés[23];
4. d) megvalósíthatósági tanulmány[24].

 

Elszámolható költségek:

A kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségeit a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni, és az elszámolható költségek az alábbiak lehetnek:

1. személyi jellegű ráfordítások[25]: kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig;
2. az eszközök és berendezések költségei, a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére. Amennyiben ezeket az eszközöket és berendezéseket nem használják teljes élettartamuk alatt a projektben, csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek;
3. az épületek és földterület költségei, a projektben való használatuk mértékéig és idejére. Az épületek tekintetében csak a projekt időtartamának megfelelő – az általánosan elfogadott számviteli alapelveknek megfelelően kiszámított – értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek. A földterület esetében az adásvétel költségei, illetve a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók;
4. a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, ha azokat kizárólag a projekt céljaira veszik igénybe;
5. további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

 

Megvalósíthatósági tanulmány esetében az elszámolható költségek a tanulmány költségei.

 

Finanszírozás mértéke:

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

 

1. a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-a;
2. b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-a;
3. c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-a;
4. d) megvalósíthatósági tanulmánynál az elszámolható költségek 50%-a.

 

Az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés esetében a támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 80%-át kitevő támogatási intenzitásig növelhető a következőképpen:

1. a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal;
2. b) 15 százalékponttal, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:
3. ha a projekt hatékony együttműködést[26] foglal magában:

–    olyan vállalkozások között, amelyek közül legalább egy kkv, vagy a projekt legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és az EGT-megállapodás egy szerződő felénél zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy

–    egy vállalkozás és egy vagy több kutató-tudásközvetítő szervezet között, amennyiben ez utóbbi az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit;

1. ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

 

A megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó támogatási intenzitás középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében pedig 20 százalékponttal növelhető.

 

Az egyes finanszírozási eszközök bruttó támogatási egyenértékének kiszámítása az általános szabályok szerint történik.

 

17.Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 26. cikk]

 

A gazdasági tevékenységek folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott finanszírozás.

 

Az Alap a kutatási infrastruktúra megépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott finanszírozást az ÁCSR I. fejezetében rögzített általános rendelkezéseivel, valamint az ÁCSR 26. cikkében foglaltakkal összhangban, az alábbiak szerint végzi.

 

Amennyiben a kutatási infrastruktúrát egyaránt használják gazdasági, illetve nem gazdasági tevékenységek folytatására, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, az azokkal járó költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

 

Az infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani.

 

Az infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségeknek arányban kell állniuk a vállalkozás beruházási költségekhez való hozzájárulásával, és az említett kedvezőbb feltételeket nyilvánossá kell tenni.

 

Elszámolható költségek:

a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

 

Finanszírozás mértéke:

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

 

Amennyiben a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységekre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás intenzitása akkor se haladja meg az alkalmazandó mértéket, ha a gazdasági tevékenységek részaránya nagyobb annál, mint amit a támogatás odaítélésekor terveztek.

 

Az egyes finanszírozási eszközök bruttó támogatási egyenértékének kiszámítása az általános szabályok szerint történik.

 

18. Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás [ÁCSR 38. cikk]

 

A vállalkozások számára energiahatékonyságot[27] lehetővé tevő beruházás finanszírozása.

 

Az Alap az energiahatékonyságot lehetővé tevő beruházás finanszírozását az ÁCSR I. fejezetében rögzített általános rendelkezéseivel, valamint az ÁCSR 38. cikkében foglaltakkal összhangban, az alábbiak szerint végzi.

 

Nem nyújtható finanszírozás az ÁCSR 38. cikk szerint, ha a fejlesztést azért hajtják végre, hogy a vállalkozás már elfogadott uniós szabványnak[28] feleljen meg, még akkor sem, ha azok még nem léptek hatályba.

 

Elszámolható költségek:

a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek.

Az elszámolható költségeket a következőképpen kell meghatározni:

1. a) amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatók, az elszámolható költségek ezen energiahatékonysághoz kapcsolódó költségek;
2. b) minden más esetben az energiahatékonysági beruházás költségei olyan hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva határozhatók meg, amelyet a támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtottak volna. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó költséget e két beruházás költségeinek különbsége jelenti, és ez minősül elszámolható költségnek.

 

A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

 

Finanszírozás mértéke:

A támogatási intenzitás alapesetben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

–           A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

–           A támogatási intenzitás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti területeken található beruházások esetében 15 százalékponttal, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

 

Az egyes finanszírozási eszközök bruttó támogatási egyenértékének kiszámítása az általános szabályok szerint történik.

 

19. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás [ÁCSR 56. cikk]

 

A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott finanszírozás, amely olyan infrastruktúrára vonatkozik, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez.

 

Az Alap a helyi infrastruktúra finanszírozását az ÁCSR I. fejezetében rögzített általános rendelkezésekkel, valamint az ÁCSR 56. cikkében foglaltakkal összhangban, az alábbiak szerint végzi.

 

Az ÁCSR 56. cikk nem alkalmazható olyan, infrastruktúrára irányuló támogatásra, amelyet az ÁCSR III. fejezetének más szakaszai szabályoznak, kivéve az 1. szakaszában foglalt regionális támogatást.

Az ÁCSR 56. cikk nem alkalmazható a repülőtéri, a kikötői, valamint a speciális célú – azaz az előzetesen azonosítható vállalkozás számára épített és az ő igényéhez szabott[29] – infrastruktúrára sem.

 

Az infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell biztosítani.

 

Az infrastruktúra használatáért vagy eladásáért a piaci árnak megfelelő árat kell felszámítani.

 

Az infrastruktúra működtetésének koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell végezni, a vonatkozó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével.

 

Elszámolható költségek:

a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költségek.

 

Finanszírozás mértéke:

A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.

A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

 

Az egyes finanszírozási eszközök bruttó támogatási egyenértékének kiszámítása az általános szabályok szerint történik.

 

20. ÁTMENETI TÁMOGATÁS[30]

 

A 12. pontban megjelölt szabályoktól eltérően, ideiglenes intézkedésként a 11.c) pontban megjelölt átmeneti támogatás nyújtható az alábbiak szerint:

• A 3.1 szakasz alapján nyújtott támogatások teljes összege vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 1,8 millió eurónak (a halászati és akvakultúra ágazat esetében  270 000 eurónak, elsődleges mezőgazdasági termelés esetén  225 000 eurónak) megfelelő forintösszeget. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni. A tőkebefektetés formájában nyújtott támogatás esetén a tőke teljes összege tekintendő támogatásnak. A teljes névértéken történő számításokhoz bruttó, vagyis adókat és egyéb terheket is tartalmazó adatokat kell használni.
• a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem adható tovább teljesen vagy részlegesen az elsődleges termelőnek, és nem kötődhet az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek árához vagy mennyiségéhez.
• az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem köthető a forgalomba hozott termékek árához vagy mennyiségéhez
• Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és 2021. december 31. előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.
• a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem tartozik a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé2
• Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a fenti eltérő maximális összegek vonatkoznak, akkor csak abban az esetben részesülhet ezen a jogcímen támogatásban, ha a támogatás-nyújtó megfelelő eszközökkel, például számviteli elkülönítéssel biztosítja az említett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg ne haladja meg a 1,8 millió EUR-t. Ha egy vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban és elsődleges mezőgazdasági termelés szerinti ágazatokban is tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 270 000 EUR-t.
• Az a vállalkozás részesülhet támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr.[31] 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, vagy
• A fentiektől eltérve támogatás nyújtható (az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti) azon mikro- vagy kisvállalkozások számára, amelyek 2019. december 31-én már nehéz helyzetben voltak, feltéve, hogy nem állnak a nemzeti jog szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá nem részesültek megmentési támogatásban, vagy szerkezetátalakítási támogatásban.
• A támogatásról szóló döntést legkésőbb 2021. december 31-ig meg kell hozni.
• A mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára akkor nyújtható ez a támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg, kivéve ha utóbbi esetben (mennyiségi feltétel) az érintett vállalkozás nem – vagy nem élelmiszeripari célokra – hozta forgalomba a termékeket, például desztillálásra, metanizációra vagy komposztálásra használta fel azokat.

 

 

 

Támogatáshalmozódás szabályai:

• A támogatás halmozható az ideiglenes intézkedés különböző szakaszai alapján nyújtott egyéb támogatásokkal.
• A támogatás az alábbiak szerint halmozható az Atr. 2. § 1. pontja szerinti egyéb állami támogatással.
  • Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
  • A támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással.
  • Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
  • Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
  • A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
  • A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

• Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás legmagasabb mértékét.

 

 

 

 

Támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, támogatással való visszaélés

 

Amennyiben az Alap által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, akkor az érintettet, illetve a támogatás kedvezményezettjét erről a körülményről értesíteni kell, az Alapkezelő a finanszírozási szerződés megkötésétől elállhat, a támogatást vissza kell vonni, a már létrejött finanszírozási szerződés(eke)t azonnali hatállyal fel kell mondani, és a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást 8 naptári napon belül az Alapnak köteles megfizetni.

 

Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

1. a) a kedvezményezett a finanszírozási dokumentációban, illetve a finanszírozott projekt megvalósítása során a finanszírozás, illetve a projekt szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja,
2. b) a kedvezményezett a finanszírozást nem a megengedett célra használja fel,
3. c) nem teljesül a kedvezményezettet terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség,
4. e) a kedvezményezett nem teszi lehetővé, hogy a támogatást nyújtó, felhatalmazott független szakértői a finanszírozás felhasználását ellenőrizzék, és ennek során különösen:

1) az érintett vállalkozás helyiségeibe vagy területére belépjenek;

2) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek;

3) a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálják és másolatokat készítsenek vagy kérjenek.

 

[1] A HU0000723721 ISIN azonosítójú befektetési jegyek kibocsátása és azok zártkörű forgalomba hozatala útján létrehozott, zárt végű, határozott futamidejű, szakmai befektetők részére forgalmazott, ABA-ként harmonizált magántőkealap, melynek nyilvántartási száma 6122-94. a Magyar Nemzeti Bank 2019. október 08-án kelt H-KE-III-606/2019. számú határozata értelmében.

[2] A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról. (HL C 14. 2008.1.19. 6. o.)

[3] A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról (2016/C 262/01)

[4] A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról. (HL C 14. 2008.1.19. 6. o.)

[5] Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának (HL) 2013. december 24-i, L 352. számában (1. o.), hatályos 2014. január 1-től.

[6] Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. június 24-i, L 187. számában (1. o.), hatályos 2014. július 1-től.

[7] De minimis rendelet 3. cikk (2) bekezdés

[8] A Bizottság 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának (HL) 2012. április 26-i, L 114. számában (8. o.), hatályos 2012. április 29-től.

 

[9] Más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.).

[10] ÁCSR 5. cikk

[11] ÁCSR 6. cikk

[12] 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint

[13] ÁCSR 2. cikk 9. pont

[14] ÁCSR 2. cikk 8. és 10. pont

[15] https://tvi.kormany.hu/

[16] Az Európai Unió Hivatalos Lapja (HL) C 14., 2008.1.19., 6-9. oldal.

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az európai tengerügyi és halászati alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának (HL) 2014. május 20-i, L 149. számában (1. o.), hatályos 2014. május 21-től.

[18] ÁCSR 2. cikk 74. pont

[19] ÁCSR 2. cikk 66. pont

[20] ÁCSR 2. cikk 80. pont

[21] ÁCSR 2. cikk 84. pont

[22] vagy „ipari kutatás”; ÁCSR 2. cikk 85. pont

[23] ÁCSR 2. cikk 86. pont

[24] ÁCSR 2. cikk 87. pont

[25] ÁCSR 2. cikk 88. pont

[26] ÁCSR 2. cikk 90. pont

[27] ÁCSR 2. cikk 103. pont

[28] ÁCSR 2. cikk 102. pont

[29] ÁCSR 2. cikk 33. pont

[30] Az Európai Bizottság SA.57269. számú határozata értelmében a C(2020) 2215, C(2020) 3156, valamint C(2020) 4509 számú bizottsági közleményekkel módosított állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című keretszabály (C(2020) 1863) szabályaival összeegyeztethető támogatás

[31] 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről